Ajnasz Blog

Tegnap este feltettem céges laptopra Ubuntu linuxot
Reggel elindítottam windows-t, hogy létrehozzam neki a linux számára ellopott partíciót, kicsiben. Azt mondta váratlan hiba, ezért le kellett törölni az egész Ubuntut. Újra az egész.

Szerk.

Újra lett az egész másnap. Partíciók kiosztása átgondoltan, szépen, okosan, s lám mûködik mind linux, mind windows.
Egyenlõra az a baja, hogy nem up to date, Hoary Hedgehog van fennt, holnap upgrade lesz belõle Warty Warthog remélhetõleg.

Ubunturól szebben, bõvebben a hupwiki-ben.

A post eredetileg 2006.03.14-n lett beküldve. Server-crash után visszaállítva google-bõl 2006.04.17-n

Nem sokára indulok az új munkahelyem felé. Összepakoltam, nem tudom, mit hagyok itthon, majd akkor jövök rá, ha már késõ.

Nõvéremnek beállítottam skype-ot, msn messenger-t, ha netközelbe kerülök, majd duma meg hasonló indíttatásból.

Kíváncsi vagyok, mi lesz, milyen lesz. Új környezet, új munkakör, messze itthontól. Beilleszkedés, honvágy esetleg egy kis depresszió. Tutira lesz olyan, hogy nem találom a helyem, elegem lesz, visszajönnék, eltûnnék a helyrõl. Elején sokkal nehezebb lesz.

Elhitted, hogy mindig csak nyerhetsz,
elhitted, hogy az élet szép
elhitted, hogy jók lesznek hozzád
és isten mindig téged véd.
Most utálod az embereket
nyugtod csak a sírban lesz,
hát rúgjál be mint egy rohadt állat
és tedd tönkre azt ami tönkretesz.
Ez csak egy morbid tréfa,
és véletlenül épp te vagy az áldozat,
kegyelmet kapsz,
bár jobb volna a fõbelövéses változat.
Hahaha, kurva vicces, kurva vicces,
csak el ne röhögjem minden szavam,
egy kizsákmányolt ország helyett,
a kánaánban érzem magam.
Mert ez egy ilyen világ...

Mostmár megváltozott minden,
most már jó irányba terelnek
csak néha-néha fordul elõ,
hogy egy balfasszal összekevernek.
Nyugalom, nyugalom, ne idegeskedj,
csak hûtsed magad, csak hidegvér
nemsokára eljön az idõ,
mikor vérben úszik a Kossuth tér.
Mert sokszor nem bírom a gyûrõdést,
ellenszenves az egész világ
nem segít a hízelgés, meg a méregdrága fonnyadt virág.
Egyszer ámokfutó gyilkos leszek,
mert nyakig merülök a szarban
a hullahegyre állok majd, és üvöltök mint Tarzan:
Mert ez egy ilyen világ...

Alvin és a Mókusok

_A post eredetileg 2006.03.03-án lett beküldve, server-crash után, google-ból visszaállítva 2006.04.17-n

Több, mint egy hete nem írtam semmit. Nem azért, mert nem lett volna mirõl, hanem azért, mert lett volna. Olyan dologról, amirõl még nem akartam, mert babona, tanácstalanság, fordulópont, hasonlók..

Szóval, a múlt hét elõtti hétet az utóbbi idõk egyik legrosszabbjaként éltem meg. Ez abban nyilvánult meg, hogy semmi sem sikerült, idegesség, hibák egymás után.
Vasárnap alig néhány perccel éjfél elõtt olvastam egy álláshirdetést.. HTML kódert és windowsos munkaállomásokhoz technikust kerestek. Gondolkodtam rajta, rossz hét, menekülési vágy hatására döntöttem. Elküldtem az önéletrajzom.

Ennél nehezebb dolog a neten nincs. Próbáld meg rávenni az embereket, arra, hogy kommunikáljanak egymással, hogy szóljanak a másikhoz, esetleg segítsenek is rajta.

Furcsaság..

Most olvastam Kéménczy beszámolóját a novégiai utazásáról.
Egy részét irígykedve, természtesen, hiszen nem semmi hely lehet az az ország a másik meg, hogy a meló sem volt azért akármi.:)

Viszont egy-két apró dolgon megakadt a szemem. A fotókat nézegettem és rögtön az elsõ képen ismerõs és meglepõ dolgokat láttam.

Van egy csomó féle/fajta tanfolyam, ami érdekes, meg lehet, hogy okos embert csinálna belõlem. Elkezdtem nézegetni õket, hogy mifélék, mit oktatnak, mennyibe kerül. Letettem a hajam..

Eddig csak CCNA tanfolyamokat néztem, igaz nem is tudom még, milyenek vannak ezen kívül (ami nem Microsoftos). Tök jó, mert tényleg érdekes dolgok is vannak ott, 5 nap az egész, megtanítanak normálisan CISCO rendszereket kezelni, routereket managelni, LAN, protokollok, acl, WAN stb.

Felmerült egy topic a HUP-on a pályakezdõk lehetõségeirõl, hogy milyen iskolákat lehet és érdemes elvégezni, hogyan lehet jobb állást összekaparni.

Ez a téma számora is aktuális, hiszen hivatalosan még csak 3. hónapja dolgozok és emellett óvatosan böngészgetem olykor az álláshirdetéseket.

Az van, hogy soha senki komolyan.
Soha nem lesz olyan, hogy miattam valaki bármit is. Volt olyan, hogy mintha, de aztán kiderült, hogy csak félelelm, hogy semmi köze hozzám, csak a félelem, félelem tõlem, hogy azt teszem meg, ami a legjobb lenne. Persze utána már le is lehet engem tagadni, mintha ott se lettem volna, mintha semmi nem is történt volna..

10 perc alatt megjavulhat bármi és elromolhat minden..
10 perc alatt megszülethet bárki és meghalhat mindenki..
10 perc alatt elkezdõdhet valami és véget érhet az egész,
de lehet, hogy 10 percig nem történik semmi és minden ugyanolyan marad , mint volt.