Ajnasz Blog

Este vagy hajnalban esett.. Reggel már nem annyira, csak csöpögött itt-ott. Elindul az ember melóba, tudja, hogy vigyázni a kell az autósokkal, mert õrültek, fõleg ha nagy pocsolyákról van szó. Ebbõl a megfontolásból már elõre úgy dönt, hogy elkerüli az -ebbõl a szempontból- veszélyes helyet. Kiáll a biztonságosnak ítélt átkelésre alkalmas helyszínre, hogy át tudjon kelni az úton, azonban, lassan kezd kétségbe esni. Látja, hogy balról két autó (egyik opel) közeledik kicsit gyorsabb tempóban. Lenéz az útra, látja ott egy mélyedés, tele vízzel. Ekkkor kezd el imádkozni, hogy, ugyan legyen már olyan rendes a sofõr, hogy kerül egy kicsit.
De nem került.

Ezt majdnem elfelejtettem, még múlt héten értem el :)

Hát, nem tudom, sok mindent le kell zárni, két olyan személyt is, akit nem szeretnék, de muszáj, mert már rég volt, amikor még jelenthettünk volna valamit..

Amúgy, pár napja jutott eszembe egy érdekes kérdés: MI a magány, mikor vagyunk magányosak? Akkor, amikor senki nincs velünk vagy, amikor nincs velünk az, akivel szeretnénk együtt lenni. Talán mindkettõ, de mégis, melyik az igazi magány?

Iszonyatosan haragszom a világra, amiért el kell mennem itthonról, itt kell hagynom a várost, ahol eddig éltem, vele együtt minden barátom, ismerõst, családot, házat, szórakozóhelyet, meg mindent, ami ami eddig velem történt. Utálom, hogy odaföntrõl le vagyunk szarva, hogy senkit nem érdekel az itteniek sorsa.

Fak! Kinyírtam az Ubuntum..

Megpróbáltam felfrissíteni Dapper Drake-re, ami még beta állapotban leledzik június 6-ig. A tervek szerint akkor jön ki stabilban. Én meg, mint általában türelmetlen voltam és fel akartam frissíteni. Nem sikerült.

Többen idetalálnak Zöldpardon ügyben, egy másik post miatt. Az a post nem a helyrõl szól, hanem a zenérõl, ami hiperkarma.

És akkor most egy olyan téma, ami rajtam kívül senkit nem érdekel és még kevésbé érint.

Terveztem már pár hónapja, hoyg valami normális tápegység kellene a gépbe, mert mégiscsak onnan fut minden, kulcsfontosságú alkatrész, mert ez ugye hajlamos tud lenni, hogy akár megzakkantsa az egész masinát szépen szálló füst kíséretében.

Úgy döntöttem mégis blogolok ide.

Szóval, az úgy volt, hogy kb 1 hónapja szombat délelõtt/délután terveztem, hogy mentem az ajnasz.hu adatbázisát, felkészülve arra, ha meghalna a server. Usgyi ajnasz tárhely admin felületre, login, there is an error... WTF. please wait.. mondottam majd megoldjuk nem oldottuk meg.

Last week there was a -censored- exploit. Some accounts on this server had versions of -censored- installed on the server. Before they could update them, they were exploited. This exploit caused problems with -censored- and binaries on the server.

Újabban ritkán blogolok, elfoglatság és internet elérésem nem léte nevezhetõ meg okként..

Rövidségesen:
Annyit melózok JavaScript-tel, mint még soha. Olyan mértékben kitanulom a végén a rendszert, mint senki a földön. Jó trükköket lehet csinálni vele, csak a legtöbbször az okozza a gondot, hogy nem egy böngészõ van, ekkor egymás ellen értelmeznek mindent.

Egy-két hónapja nem tölti újra a google account-hoz való invite-okat, így szép lassan elkezdett fogyni. Ez eljutott odáig, hogy mindössze 2 darab invite-om maradt az accountomon.
Megoldás, hogy van egy másik, nem használt account is, abban elvileg még megvan a 100. Szóval összesen 102, aztán, ha nem kapok újakat, nuku invite.