Ajnasz Blog

Pár napon belül 3 hónapja lesz, hogy elmentem itthonról munkahelyet váltani. Történt pár dolog azóta, nem mondom, hogy sokminden, mert az azért nem igaz.

Tegnap hazajöttem, aztán mentem gyorsan a haverokhoz, barátokhoz, kicsit kirúgni abból a bizonyos hámból.
Kirúgtam..
Olyannyira, hogy szinte szégyenletes dolgot tettem, de nem direkt.
Az úgy volt, hogy nagyban ropok az egyik csodás lány ismerõsömmel a rendkívûl csúszós táncterületnek kikiáltott területen. Ezzel semmi baj nem volt, nagyon jó volt (remélem neki is:), mikor aztán valami történt, nem emlékszem a részletekre, csak, hogy hirtelen rántást éreztem, és elkezdtünk dõlni. Elestünk..
Az esés olyan jól sikerült, hogy a jobb könyököm erõsen fáj. Még most is. Ezért elmentem orvoshoz, hogy ugyan, nézzék már meg.
Orosházi városi kórház, traumatológia. Bemegyek, szinte senki, összesen hárman vártunk. Mikor bejutottam elõzetes felvétel? vagy valami hasonlóra, kérdezik mi történt, elmondtam, hogy ráestem könyökömre. Orvos faszi beszól, hogy nem ütöttem még meg semmim se? Barom. Gondolja jókedvembõl utazok 20 percet? Valószínûleg másképpen fáj, mint amikor csak úgy beverem a kezem. Mondjuk kinyújtani, behajlítani nem olyan egyszerû, meg ilyenek.
Mindegy, csináltatott egy röntgent, nem tört el, semmi baja. Az orvosnak igaza volt, semmi bajom, csak fáj.
Mivel utálom az ilyen gyógyító intézményeket, hányinger meg hasonlók jönnek rám, amint belépek a vizsgálóba, nem nagyon szoktam elmenni orvoshoz, csak végsõ esetben. Gyógyszert sem szedek meg semmit, csak élek és akkor szombat délelõtt, mikor szinte senki nincs a kórházban, az orvos majdnem sérvet kap a semmit tevéstõl, de azért megeröltetõnek tartja, hogy meg kell írnia egy apró papírt. A munkája nem tartott 2 percnél tovább, de mindegy.
Még jó, hogy nem a nyakam tört ki.

Tök jó ablakkezelõ.
Szép, vannak saját fájlkezelõje, ami ráadásul kétpaneles. Ezt már régóta vártam, mert nem igaz, hogy jobb az egy oldalas, ha lehet kettõ is. Ikonok, normális óra, appletek meg szép design és rengeteg smink van hozzá. Valamilyen szinten hasonlít a gnome-hoz, nyilván mert gtk-s. Kevésbé uzsonnázik az erõforrásokból, a gnome-ot lassúnak éreztem a laptopon, most viszont minden normális sebességûnek tûnik.
Nagyon tetszik

Sikerült működésre bírnom a notbookom (IBM Thinkpad R51) integrált wireless kártyáját (Intel PRO/Wireless 2200BG - lspci szerint) Debian Etch disztribúció alatt. Igaz, kipróbálva még nincs, de modul betöltve, a led villog, szóval szuper. :)

Munkám során szoros kapcsolatba kerültem a webfx columnlist javascript alkalmazással.
Annyit a dologról, hogy kibõvíti a html táblázatok képességeit. Segítéségvel megoldható, hogy rendezzük a táblázatot, töröljünk cellákat, átméretezzük az oszlopokat stb.

SuSE Linux Enterprise Desktop 10
Wow, azt kell mondjam. Különösen az AD-be beléptetés érdekelne a dologból, ugyanis debian alatt még nem sikerült megoldani, most jól jönne a varázsló-szerû yastos konfigurálás, vagy csak egy korrekt howto, ahol jól le van írva, hogyan kell.
Szóval tetszik

Este vagy hajnalban esett.. Reggel már nem annyira, csak csöpögött itt-ott. Elindul az ember melóba, tudja, hogy vigyázni a kell az autósokkal, mert õrültek, fõleg ha nagy pocsolyákról van szó. Ebbõl a megfontolásból már elõre úgy dönt, hogy elkerüli az -ebbõl a szempontból- veszélyes helyet. Kiáll a biztonságosnak ítélt átkelésre alkalmas helyszínre, hogy át tudjon kelni az úton, azonban, lassan kezd kétségbe esni. Látja, hogy balról két autó (egyik opel) közeledik kicsit gyorsabb tempóban. Lenéz az útra, látja ott egy mélyedés, tele vízzel. Ekkkor kezd el imádkozni, hogy, ugyan legyen már olyan rendes a sofõr, hogy kerül egy kicsit.
De nem került.

Ezt majdnem elfelejtettem, még múlt héten értem el :)

Hát, nem tudom, sok mindent le kell zárni, két olyan személyt is, akit nem szeretnék, de muszáj, mert már rég volt, amikor még jelenthettünk volna valamit..

Amúgy, pár napja jutott eszembe egy érdekes kérdés: MI a magány, mikor vagyunk magányosak? Akkor, amikor senki nincs velünk vagy, amikor nincs velünk az, akivel szeretnénk együtt lenni. Talán mindkettõ, de mégis, melyik az igazi magány?

Ma megnéztem, kipróbáltam és majdnem ideges lettem miatta.