Ajnasz Blog

Apró és kedves kis számítógép a Raspberry Pi, főleg nálam több idővel és elhivatottsággal rendelkezők részére. Kiváló, ha egy alacsony fogyasztású de nem feltétlen villámgyors gépre van szükség.
Van egy ilyen kis computerem nekem is, amit kb. egy éve még media centernek szerettem volna, csak akkoriban még akkora késéssel szállították, hogy mire megérkezett, inkább megoldottam a problémát másképp.

Viszont, ha már megvan, valamit kezdeni kellett vele. Egy ideje már git szerverként üzemelt, aztán rákerült egy ZNC is.

Amikor megérkezett, gyorsan vettem hozzá minden hasznosat, SD kártyát meg USB kábelt meg egy adaptert, hogy legyen honnan áramot szednie.

Hamar rá kellett jönnöm, hogy az adapter nem ad le elég szuflát, gyakorlatilag be se tudott bootolni szerencsétlen.
Jobb híján a routerbe dugtam inkább és úgy tűnt, hogy ezzel minden gondom meg is oldódott, bootolt szépen.

Később csatlakozott a rendszerbe egy külső HDD is, amivel látszólag problémamentesen üzemelt. A biztonság kedvéért a HDD a routerből kapta az áramot, a Raspberry meg a arról a gépről, ami végül is a media center feladatát látja el.

Néha-néha, azonban megállt a drága. Megfagyott, mintha el kellett volna hagynia az otthon melegét. Gyanítottam, hogy még mindig az áramot kevesli, hát vettem egy aktív USB hubot, arról megy a HDD is a kicsikével egyetemben, ami kiválóan bevált, a rendszer stabil!

Pár hónappal később, nem túl rég megjelent a Camera modul a Raspberryhez, ami viszont érdekelt, ezért rendeltem egyet. Amikor először sikerült beüzemelnem, volt is öröm meg utána nem is. Egyrészt sikerült képet készíteni, másrészt viszont nem sikerült videót felvenni.
Ugyanazzal a jelenséggel kellett szembenéznem, amivel hónapokkal ezelőtt: én babrálnám a gépet, az meg nem engedelmeskedik, inkább duzzogva félrevonul a sarokba és mint egy fagyott kődarab megáll ott.

Először arra gondoltam, hogy a kamera modul cseszi el az egészet, biztos rossz a driver hozzá vagy valami. Miután ez irányú nyomozásom semmi eredménnyel nem járt, az SD kártyára gyanakodtam. Megpróbáltam hát megterhelni kicsit az IO-t, de amiatt nem fagyott meg.

Eltelt pár nap mire leesett, hogy mi lehet a gyenge pont. Az egyetlen alkatrész, ami miatt mindez megtörténhet, az az USB kábel, amit anno az adapterrel együtt vásároltam. Fogtam hát a mobiltelefon kábelét, bedugtam a helyére, indítom a raspivid parancsot, az meg minden gond nélkül elkészíti a HD videót arról, ahogy bambán figyelem a terminált és várom a megváltót.
Igen, a kábel is egy mocsok.

Tanulság: A Raspberry Pi nagyon érzékeny arra, hogy honnan kapja a mannát. Jó táp, jó kábel, különben kis terheléstől és lefagy, megáll és így használhatatlanná válik.