Ajnasz Blog

Vízvezetéket, csatornázást, utakat. És öntözést, gyógyászatot, és a bor is!
Ámde, hasonló kérdést érdemes mostanság feltenni a Mozillával kapcsolatban is.

Régen keletkezett már náluk az a buzzword, hogy Open Web, vagyis nyílt web, nyílt internet. Annak ellenére, hogy sokat olvastam az alapítvány mindennapjairól, sokáit nem esett le igazán, hogy mit is akar ez jelenteni. Legelőször akkor kezdett derengeni, amikor azt mondták, hogy márpedig ők nem fognak olyan video és audio codec-et támogatni, ami zárt (amit a legutóbbi hírek szerint azért újragondolnak.)

Szóval itt volt az, hogy nem fognak olyan technológiát építeni a böngészőbe, ami valamilyen módon nem illik bele a nyílt web képébe. Minden erejükkel azon lesznek, hogy az internet egy szabad és nyílt platformmá váljon, amihez bárki hozzáférhet és amit bárki alakíthat.
Amikor az első Firefox kijött, a legnagyobb probléma az volt, hogy egyetlen böngésző, mégpedig az Internet Explorer 6 uralkodott a népek felett. Ez a böngésző már akkor (2004. November 9.) elavultnak számított. 2001-ben jelent meg és azalatt a pár év alatt hibajavításokon kívül semmilyen fejlődésről nem lehetett beszélni. Ezen felül a legnagyobb problémája az volt, hogy az általa támogatott technológiákat sokszor nem az ajánlások és szabványok szerint implementálta. Ez azzal járt, hogy az idő előrhaladtával egyre több weboldal meglepő működést produkált, ha olyan böngészőben próbáltuk meg használni, ami mégis a szabályoknak megfelelően próbálta meg megjeleníteni azt. Egyértelműen azért történt ez, mert az IE hibás szabánya volt az új szabvány, amit sokan követni kezdtek.

Ekkor jött a Mozilla, megjelentette a Firefoxot, egy egyszerű és akkortájt gyorsnak számító, ingyenes és a legtöbb platformra elérhető vetélytársat. Óriási csinnadrattát csapott körülötte, még a zuhanyrózsából is az folyt, hogy milyen kalafa egy browser ez.
A fejlesztőket nem kellett sokáig győzködni, hiszen már az hibakonzol is fényvekkel több segítséget nyújtott csupán azzal, hogy képes volt ténylegesen megmondani, hogy melyik file melyik sorában történ a JavaScript hiba. Ez egy teljesen alapvető funkció, ám IE-ben sajnos ez nem működött ennyire egyértelműen. Ezt követően megjelentek hozzá az add-onok, amik még több segítséget adtak a fejlesztéshez. A hype így vírus-szerű lett, a fejlesztők számára senki nem tudott valódi alternatívát mutatni, így lassan megfordult a világ. A weblapok elkezdtek működni más böngészőkben, sőt, a JavaScript új erőre kapott. Hirtelen egyre gazdagabb weboldalak készültek. Szinte mindenhol megjelent az AJAX (nagyon nagy vonalakban, amikor anélkül frissül az oldal tartalma, hogy azt kézzel újra kellene tölteni), amit annak ellenére, hogy már az IE-ben is megoldott volt régóta, mégis alig-alig használtak.

Itt voltak aztán a felhasználóknak szánt újdonságok is: füles böngészés, használható letöltés kezelő, munkamenet visszaállítás, egy időben pedig biztonságos böngészés volt a főirány. Mindeközben a Microsoft alig kezdett pislogni. Kiadták az Internet Explorer 7-et öt(!) évvel a 6-os után, ráadásul a néhány megoldott probléma mellett jónéhány újat is sikerült beletenni, így nem sokat segített.
A Firefox eközben végig igyekezett a szabványoknak megfelelően implementálni mindent. Nagyon gyakran elsőként jelentek meg benne olyan funkciók amikre a jövő internete épülni fog. Az innováció mellett nem félnek lemásolni a jó megoldásokat. Rengetegszer lehet olvasni, hogy az Operában vagy Chrome-ban már rég létező dolgokat a Firefox is átvesz. Kétféle képpen szokás felfogni az efféle fejlesztést: vannak akik arcátlan lopásnak nevezik, a másik oldalról nézve viszont miért ne lehetne (igazából kell) átvenni a bevált dolgokat.

Mindezt nyíltan teszi, bárki módosíthat rajta, bárki felhasználhatja, bárki tehet hozzá.
Időközben készültek alternatívák és más termékek is amik a Firefoxban alkalmazott technológiára épülnek. Flock egy új böngésző akart lenni, Thunderbird a Firefoxon alapuló levelező kliens, Sunbird naptárak kezelésére, BlueGriffon webfejlesztéshez, Seamonkey, ami egyben böngésző, e-mail kliens, HTML szerkesztő. Készült már komplett IDE is és ki tudja még mi.
Az Internet Explorer népszerűsége elkezdett esni, pár év alatt sikerült elérni, hogy az internetezők fele Firefoxot használjon.

Ez persze csak a hold egyik oldala, ahonnan látható a szép kék bolygó.
Pár éve sajnos mintha romlott volna a böngésző minősége. Rengeteg panasz érkezett túlzott memória-fogyasztás, lassúság és instabilitás miatt. Közben megjelent egy nagyon erős konkurencia, a Google-től a Chrome böngésző. Hihetetlenül gyors és stabil böngésző, elképesztően sűrű kiadási ciklussal. Míg a Mozillánál fél-egy évente jelentek meg új kiadások, addig a Chrome-ból maximum fél évente, de sokszor havonta, kéthavonta jelent meg új verzió. Ez körülbelül olyan hatással volt a Firefoxra mint anno a Firefox az IE-re.

Szerencsére a fejlesztésre ez pozitíven hatott és a Mozilla reagált rá. Elindult a memshrink project, ami a memória szivárgások felderítésére és megszűntetésére született. Ennek köszönhetően állítólag már 50%-kal kevesebb memórát fogyaszt a böngésző. Az egyik legnagyobb gondot az add-onok jelentik. Sokszor éppen a leginkább kedvelt kiegészítők a felelősek a böngésző lassulásáért. Pár hete bevezették, hogy az extensionök memóriakezelését is tesztelik, mielőtt azt letölthetővé teszik bárki számára az addons.mozilla.org weboldalon keresztül. Ez nagyon fontos, a legtöbb bajt éppen az add-onok okozzák.
Minden harmadik hónapban új Firefox jelenik meg, amit sok felhasználó nem tud hova tenni. Aggódik az extensionök inkompatibilitása miatt, hiszen régen minden új Firefox megjelenésekor előfordult, hogy az add-onok nem működtek. Ezt mára már leküzdötték, alapértelmezetten minden add-on kompatibilisként van megjelölve, csak néhány esetben történhet meg az, hogy az nem működik együtt az újabb böngészővel. Ráadásul az elkövetkező hónapokban ez tovább fog finomulni.

A Mozilla szerencsére nem csak pislákl, hanem felébredt, reméljük, hogy még időben. Ne feledjük, a Mozilla és ezen belül a Firefox elsősorban azért van, hogy elősegítsék a fejlődést, úgy, hogy a legújabb technológiákat használják és találják ki, majd ezeket a fejlesztéseket elérhetővé teszik bárki számára. A szoftvereiket sok platformra elkészítik, emellett bárki építhet is rá.
Így olvasva talán nem tűnik annyira fontosnak, de ha senki sem küzdött volna pár éve ezekért és nem nyújtott volna versenyképes alternatívát az akkori egyeduralkodóval szemben, akkor szinte egészen biztosan valami teljesen más dolog lenne a web. Talán nem lennének webes alkalmazások, talán még jobban elterjednek a Flash és a Silverlight technológiák, amelyek amelett, hogy zártak, a hozzájuk tartozó fejlesztői eszközök is gyakran sok pénzbe kerülnek.
Akkor talán szegényebb lenne az internet, talán még jobban meg tudnának minket figyelni, talán még könnyebben lehetne cenzúrázni, talán még inkább olyanná válna az egész web, mint egy nagy TV, ahol figyelnek minket és ahol nem olyan cikket olvasunk, amilyet akarunk, hanem olyat amilyet kapunk.

Még szerencse, hogy a rómaiak adtak nekünk vízvezetéket, csatornázást, utakat, öntözést, gyógyászatot és oktatást is. Ja meg a bor, az is fontos!