Szívesen

Van, hogy az az ember munkájából adódóan megzavar más embereket a munkájukban, ez gondolom természetes. De az milyen jó érzés, mikor azok a más emberek, úgy néznek rá, mint a véres rongyra, hogy mi a francot keres már itt megint, mi a szart akar. Megkérem illedelmesen, hogy ugyan 5 percre engedjen már oda ahhoz a nyamvadt géphez, ekkor nagy nehezen megmoccan és odébb megy. Ez azért mókás, mert amúgy sem az a szívem vágya, hogy az asztal alatt másszak kábelek között, emiatt is eléggé lehangolt tud lenni az ember (pláne ha nem túl kipihent) és akkor még jön néhány ezekbõl a kedves pillantásból.
Ahogyan kinéznek a szemüveg mögül.. Lehajtják a fejüket, jobb kéz a szemüvegen, lassan letolják azt és csak néznek.. Gondolom kezükbe oda van készítve a kés, hogy azt bármely pillanatban a hátamba vághassák. Feltehetõleg, amikor épp az asztal alatt mászok, olyankor szokták élezni..
Ne köszönd, szívesen..

Ajnasz Blog lets readers post comments anonymously or by signing in with Google, GitHub, or Telegram.

comments loading...