Annak idején, amikor bejelentették az Androdiot, nyílt forrású, Linux mobil operációs rendszert, akkoriban nagyon nagy lelkesedéssel és optimizmussal fogadtam. Arra számítottam, hogy hasonlóan az asztali és szerver disztribúciókhoz hasonlóan, itt is rengeteg nyílt forráskódú és többnyire ingyenes szoftverek fognak megjelenni, amit bárki módosíthat majd. Ennek az lenne a következménye, hogy lenne ezerféle felületünk, ezerféle megoldásunk mindenre, olyanra lehetne szabni a rendszert, amilyet valóban szeretnénk.
Ehhez képest Androidon eléggé másképp zajlanak a dolgok, mondjuk egy Debianhoz képest. Van ugye egy csomagkezelő, amit itt Marketnek hívnak. Ha elvakultként akarnék viselkedni, már itt mondhatnám, hogy szörnyű ez a név, hiszen ebből úgy tűnik, hogy jó lesz a pénztárcát/bankkártyát is előkészítenem, ha én itt tényleg akarok valamit.
Szerencsére azért nem ennyire rossz a helyzet, hiszen rengeteg alkalmazást ingyen vagy majdnem ingyen is le lehet tölteni. A majdnem ingyen azt jelenti, hogy mondjuk kapunk reklámokat vagy csak korlátozott funkciókat kapunk. Egy „szokványos” Linux disztribúcióban ezek a dolgok fel sem merülnek. Persze lehet találni oda is fizetős alkalmazásokat, de ahhoz minimum a keresőt is használni kell, mert a hivatalos tárolókban ilyet nem találni.
Ezért persze senkit nem lehet elítélni, mindenkinek joga van pénzt kérni a munkájáért, én is örülök a fizetésemnek. Azonban ha ettől eltekintek és a Stallman által megálmodott szabad világra gondolok vagy ha összehasonlítom azzal, amit a GNU/Linuxokban láthatok, akkor sajnos nyilvánvalóvá válik, hogy az Android az nem csupán még egy Linux a sok közül, ami történetesen telefonokon fut, hanem egy teljesen más, a szabad szoftverek iránt sokkal kevésbé elkötelezett platformról van szó, amit kőkeményen a kereskedelmi érdekek fejlesztenek.
Ez sajnos rengeteg korláttal járhat, sokszor fogunk a licenc és a bankkártyánk által állított korlátokkal találkozni. A zárt és/vagy nem módosítható kód azért rossz, mert nem lehet egy „majdnem” jóból egy „tökjót” csinálni, mert beperelnek. A hitelkártyával meg az a baj, hogy csak néha töltődik újra és lehet, hogy egyáltalán nem vonalkódolvasóra vagy egyéb játékra kell a rajta lévő muníció.
Ezután már csak egy elképzelhetetlen lépés következik, amikor először bejelentik a legújabb, legjobb, legszebb, leggyorsabb, legfelhasználóbarátabb "Ubuntu Commercial" disztribúciót, ami telepítéskor azzal kezd, hogy bekéri a hitelkártya adatokat valamint minden aptitude install előtt kiírja, hogy 5 megabyte lesz letöltve, 200 kilobyte további hely lesz elfoglalva a merevlemezen valamint 50 dollárral terhelte meg a bankszámlánkat.
A Debian azért remélem megmarad és helye is lesz a világban.
Kár érte...
Kár ezért a bejegyzésért. Remek mondanivalót így elrontani a végén ekkora FUD-dal nem kellett volna. (Lásd "The Ubuntu promise" a http://www.ubuntu.com/ weboldalon.)
Anonymous 2010-05-15 08:36
Csupán kitaláció
Bocsánat, nem tényként írtam, természetesen jelenleg még szó sincs erről, sem az Ubuntunál sem bármely másik disztribúciónál, csupán a jövő egy lehetséges változatát próbáltam lefesteni.
Ajnasz 2010-05-15 13:55
...
...mondhatnánk, hogy "csak bízhatunk, hogy nem így lesz", de talán a "nyíltság"-nak lesz elég ereje: ÉS lesznek elegen, akik Hozzád hasonlóan tesznek is a "közös tudásunkért", s ezzel a személyes önzetlenség pédája erősebb lesz, mint a bankszámláké...
...hogy is írta Váci Mihály:
"Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell: - az értelem! "
Anonymous 2010-06-08 04:09
Maemo
(Hozzá nem értőként) ezért szeretem a Maemo-t, legutóbb pl. azt fedeztem fel, hogy az sms és IM üzenetek kezelőfelületét kis HTML és CSS tudással teljesen át lehet szabni.
Amby
Anonymous 2010-05-15 15:21
nyíltság
Ennek az lenne a következménye, hogy lenne ezerféle felületünk, ezerféle megoldásunk mindenre, olyanra lehetne szabni a rendszert, amilyet valóban szeretnénk.
Megteheted, többféle fő képernyő alkalmazás van, sms programból is rengeteg van és még lehetne sorolni, teljesen testre lehet szabni. Épp annyira nyílt, amennyire lennie kell.
Ha ennél jobban nyitottabb lenne, előállna az a gond ami a linux distrók legfőbb baja. Több ezer egymással nem kompatibilis változat, és egy ilyen állapot megölné az androidot.
Anonymous 2010-05-19 12:43
határok...
Nos ha a nem nyíltság csak odáig terjed, hogy mit engednek beletenni egy Android változatba hivatalosan, és mit nem, igyekezvén ezzel megőrizni az egymással való kompatibilitásukat, akkor rendben. Amint ez átfordul kemény valutába, már gondok lesznek.
Mivel az emberek egy-egy telefon vásárlására igen jelentős összegeket képesek elkölteni (Kis havi részletekben is akár - 1/2 év alatt) addig férjen bele! Vagy a külső fejlesztők által írt kódok - ha itt üzleti vállalkozásról, Cégről van szó, aminek ugye el kell tartania magát valamiből - akkor legyen jelképes összeg. Mondjuk 1 Eurót szerintem SMS-el több millióan is kifizetnek, ami már szép bevétel, de ha egy ficsőr az Androidomra több ezernél kezdődik, akkor valószínűleg alig alig értem majd el a 100 vagy 1000 letöltőt, és ez az összeg messze elmarad az előzőtől.
Mindenesetre ez a téma a Jövőnk nagy falatja, már több helyen is lehet róla olvasni. Ugyanezzel a helyzettel küzdenek a jogvédelem más ágaiban is, ami igen keményen rogyadozik az új szabad világunkban, bárhogyan is küzdenek ellene.
Talán amikor megértik, hogy a fejlődéssel nem lehet szembe menni semmilyen haszon reményében, (Ez olyan kilátástalannak tűnő, de a végén megnyerhető harc, amilyen a történelemben már többször lezajlott. A földesurak a saját szemszögükből nem véletlenül védték az igazukat, mert pénztől estek el, amint a Jobbágyokat felszabadították, és a Rabszolgatartással ugyanez a helyzet, meg lehetne sorolni) és nem mereven kell ragaszkodni tarthatatlan dolgokhoz, hanem szép fokozatosan átállni egy új, tarthatóra, akkor kialakulhat valami tűrhető norma. És addigra az emberek is leszoknak az illegális tartalmarkól.
Nos az viszont világos, hogy nem lehet minden ingyen, mert akkor a fejlesztők sem kapnak fizetést, (Mert miből is?) és később nekünk sem lesz munkahelyünk, mert a fejlesztő sem hagyja ott a fizetését a közértben, és a sort lehetne folytatni. A kör mindig bezárul!
Talán amikor nem 1-1 nagytőkés kezében lesznek a Cégek, és nem kell szükségszerűen mindennek 100milliós/milliárdos profitot hoznia, mert kevesebbel nem érik be, hanem a fejlesztők pár (Nagy) cégen keresztül kis összegekért elérhetővé teszik a termékeiket, (Természetesen a nagy cég leveszi a hasznát, de sok kicsiből ugyancsak összejönnek a millióik, de nem 1-2 úgy ahogy jó terméket tesznek le az asztalra, hanem igen sokat) és a felhasználók visszajelzései alapján gyorsan fejlesztik- javítják azt, így mind a megelégedést növelik, ráadásul kevesebben kezdenek el otthon kódokat fabrikálni, mert nem lesznek rászorulva, ha valamit úgy akarnak használni, ahogyan szeretnék, vagy ésszerű.
Summa
Fizetős - nem Fizetős: Tehát itt azért koránt sem olyan könnyű a helyzet, mint gondolnánk.
Ha nem lenne Pénz, talán. De gondoljátok, hogy az a Több Millió Pénzel foglalkozó ember (Bankok, biztosítók, hitelintézetek, stb.) visszamennének kapálni? Vagy egyéb "munkás" szakmába? Talán még az éhező országokba is jutna kaja...
ui.: Ajnasz: Megint beletrafáltál, jó a Cikked. Idézem és Posztolom a saját Blogomba hozzászólásostól.
Anonymous 2011-04-05 15:01
lemaradt
Nos valahogy a név lemaradt a hozzászólásomból. :D Most pótolom.
LordAthis 2011-04-09 02:21
Hozzászólás